Hogy ki is vagyok én?Egy lány, aki nagyon imádja a zenét, szereti a különféle misztikus sorozatokat/filmeket és olyan történeteket ír a neten, aki nem fejezi be, mert megunja az első pár fejezet után. Egyszóval én egy őrült lány vagyok... Jelenleg 15 éves vagyok és Somogybanélek, Kaposvár környékén. Aki már látta az előző oldalam (we-wonderful-world.gp) az már tud rólam egy-két dolgot... Rám leginkább talán a „ Élj a mának!” mondat jellemez leginkább. (Részletek)
A boldogság nem olyasmi, amiből egyetlen méret mindenki számára megfelel. Suzanne Selfors - Mentsük meg Júliát!
Talán igaz, amit mondanak. Mindig lesz egy ember, akin sosem tudod majd igazán túltenni magad. Nem számít, hogy hány jobb emberrel találkoztál, akik jobban bántak veled, és akik jobban szerettek, az agyad hátsó zugában mindig ott lesz az az ember, akit teljesen sosem tudsz elfelejteni.
Az ember sohasem azért lesz szomorú, mert a bánat kívülről rátör – hanem mert belülről csinálja. Az érzéseink sohasem kívülről szakadnak ránk, hanem belülről! És belül mindig azt érezzük, amit megengedünk magunknak! Müller Péter - Isten bohócai
Csak színesen
Impresszum...
Az oldalon található képek általában weheartit-ről származnak, de van, hogy tublr-ről hozom. Ez az oldal az én életemmel foglalkozik, szóval, ha nem akarsz olvasni 1 élettörténetet nem muszáj! Továbbá az oldal kinézete saját szerkesztés, aminek az alapját sam-aemy.weboldala.net-ről hoztam!
Sziasztok :) A mai napom elég jól alakult :) Először is Ének: órán feleltek szerencsére én megúsztam :) Angol: No comment :/ Igaz kissé enyhébb óra volt... Biosz: Mentünk tovább, de nem feleltetett [Haladás!!] Töri: rómáról tanultunk és nem feleltetett. Matek: Egy kis késéssel el is kezdődött az óra, de alg tanultunk :) Igaz feljöttek a mai órán is (pont ebéd előtt) véres "történetek" és ehhez hasonlók, de jó volt az óra :) Magyar/nyelvtan: Majdnem tíz percet! késett a tanárnő, de mentünk továb :) Tesi: Futottunk kicsit és nem is tudom mit "játszottunk" :) Szóval ennyi volt a mai nap majdnem :) Hazajöttem és tanultam :)
#16. Első nap a szünet után...
2013.01.07. 19:26
A mai nap nem nagyon akart elindulni. 5:30-ra és 5:4-re beállítottam az ébresztőm, amiből csak az 5:47-est hallottam és még nem igen akartam elkészülni. Azután még át kellet mennem a nagyszüleimhez reggelizni... Reggeli után megmosakodtam és még a sminkem is sikerült kisebb-nagyobb akadályok nélkül felvinni. Azután a suli... 6:30 körül értünk be, máskor már akkor a sulinál voltunk :/ Ez van... A suliban kaptam 2 db kettest, egy ötöst külalakra és egy négyest (amit már tudtam) viselkedéskultúrára. Ezután még a hzautat kellett megoldanom... Mivel csak a 2:40-es buszt érem el és két nap a másikat így elindultam a buszra... A végállomáson vártam nem is tudom mennyit azután beállt a busz és a barátnőmmel felszálltunk, de már alig volt hely már... Így is hármas "csoportban" voltunk, mert az egyik barátnője is jött... Már alig vártam hogy hazaérjek... Ezután mikor anyu hazaért csak két és fél órát adott a netre :/ de azt is 7-től fél 9-ig. Hát ennek nagyon örültem :/ De aztán sikerült megbeszélnünk a dolgot :) És most nincs harag :)
#15. Az az első pillanat...
2013.01.06. 19:48
Az az első pillanat...
Már Emm és én megituk a második pohár puncsot is, mikor el kezdték a disco-t a sulibálon. Mindenki be volt zsondva, mivel egy lassú számmal indítottak. Körülöttem mindenki táncolt. Voltak, akik kissé botorkáltak, de táncoltak. Erre elszomorodtam annyira, hogy Emm hangját sem hallottam már, csak álltam egy helyben és a többieket bámultam. A sírás kerülgetett, mikor megláttam őt, ahogy bejön. Mindenki ránézett, de ő nem foglalkozott vele. Csak jött és nem is nézett se jobbra se balra. Mikor elért hozzám megállt.
Esett az eső. Én viszont még mindig vártam, őt a verandánkon. Azt mondta, hogy valami fontosat akar mondani. Én persze elhittem. De mikor ideért, átölelt, a hajambatúrt és úgy közölte velem, hogy ennek az egésznek, a kapcsolatunknak vége. Egy puszit nyomott a homlokomra mire megértettem, mire is célzott. Szakított velem és hagyta, hogy sírjak. A könnyeim már akkorra már lefojtak a nyakamon, mire észrevettem, hogy már nincs melettem. Hogy már elment és egyedülhagyott...