Mért pont ő, ha van más is?
Esett az eső. Én viszont még mindig vártam, őt a verandánkon. Azt mondta, hogy valami fontosat akar mondani. Én persze elhittem. De mikor ideért, átölelt, a hajambatúrt és úgy közölte velem, hogy ennek az egésznek, a kapcsolatunknak vége. Egy puszit nyomott a homlokomra mire megértettem, mire is célzott. Szakított velem és hagyta, hogy sírjak. A könnyeim már akkorra már lefojtak a nyakamon, mire észrevettem, hogy már nincs melettem. Hogy már elment és egyedülhagyott...
Nagyon sokat sírtam. Már azt hittem nem jön több könny ki a szememből, de tévedtem. Minél több gondolatomban szerepelt, annál több könny szaladt le az arcomon. Nem azért, mert megbántott. Hanem azért, mert nagyon szeretem és még mindig emlékszem az első találkozásunkra. Ő egy fehér selyemnadrágot viselt ugyanolyan színű ingel. Akkoriban még nem jártunk... Számára ő volt az egyetlen, aki meg tudta dobogtatni a szívem.
Minden egyes lélegzése, ami a bőrömhöz ért ámulatba ejtett. Ahogy a kezem fogta és ahogy megcsókolt leírhatatlan volt számomra. De mégis... mégis megszegte az ígéretét. Szakított velem és ez épp elég mégha azt is mondta, hogy inkább barátok legyünk... Visszaemlékezve az olyan napokra, mikor összevesztünk, mindig mormogott valamit, amit nem értettem. Ez megkérdőjelezi bennem azt a tényt, hogy igazán szeretett.
A barátaim persze mondták, hogy vigyázzak vele, mert ahogy ő kinéz elmehetne egy modell ügynökséghez is. De nem hittem nekik. De már belátom, hogy igazuk volt. El kellett volna hinnem nekik. Bíznom kellett volna bennük, akkor is ha ők kételkednek bennem. Most már értem, amit mondtak és ez aggaszt a legjobban. Hogy igazuk volt...
A könnyeim már teljesen kiapadtak. Nem folyt több a nyakamon többé és végre megértettem a lényeget: A szőke herceg fehér lovon nem létezik. Egyrészt azért, mert a kapcsolatoknak egyszer úgyis vége szakad másrészt pedig nem él mindenki örökké...
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés